2009. május 22., péntek

Szavak mögé, ha benézek

Szavak mögé, ha benézek,
különös fordított világot látok.

Mázas kedvesség leplez irigységet,
Rideg, zord ítélet mutat bíztatást,
Míves igényesség bújtat ürességet,
Kegyetlen bántás szeretetért kiált,
Dadogás rejt el érzelmi óceánt.

Gyönyörű szünetek
mondják el a valót.

Miért teszünk így,
miért félünk,
mi fenyeget?

Úgyis hiába bújtatjuk
szavunk mögé magunk,
mozdulatunk, szemünk
úgyis magunk vagyunk.

Elhallgatásaink, harsány jajunk,
elmondják helyettünk, amit nem akarunk.
Kilátszunk mögülük, meztelenek vagyunk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése